Amikor behoznak hozzám egy gyermeket gerincferdüléssel, nagyon gyakran azt látom, hogy mindenki a fizikai okot keresi. Vajon rosszul ül? Rosszul tartja magát? Vagy sokat telefonozik? A szülők 90%-a csak a testi részét látja, és teljesen érthető, mert elsőre ez a legszembetűnőbb.

Én viszont holisztikus szemmel dolgozom. Nálam a test csak az egyik réteg. A másik réteg a történet. Mindig megkeresem, hogy a gerinc miért „hajolt el”, miért nem tudott tartást adni a belső világhoz képest.

A GNM-ben a gerinc a tartáshoz, önértékeléshez, szerephez kapcsolódik. Amikor egy gyerek sok kritikát kap, elhiszi, hogy nem elég jó, túl sok terhet vesz magára, vagy magára húzza a szülők konfliktusait, akkor belül „meghajlik”. Nem meri a saját tartása szerint élni. És a test ezt megmutatja: elhajlik mások érzelmi terhei alatt.

Itt jön be a kezesség is. A GNM szerint a jobb és bal oldal más-más kapcsolati irányt jelöl. Ha a gerinc jobbra húz, sokszor anya–partner oldal terhét cipeli a gyerek. Ha balra húz, gyakran apa–gyerek oldali dinamikát. Nem mindig ez a döntő, de sokszor nagyon szépen kirajzolódik a családi rendszer iránya.

A családállítás szintjén ez még tisztábban látszik. Sok gyereknél ott van a lojalitás: „majd én tartom össze a szüleimet”, „majd én leszek a csendes, jó gyerek, csak ne legyen baj”, „majd én húzom a terhet, amit anya vagy apa nem tudott letenni”. A tartás ilyenkor nem a saját: a gyerek valaki más helyén áll a családi térben. Ezért a test nem egyenesen fejlődik, hanem alkalmazkodik egy érzelmi helyzethez.

És itt jön az én szerepem. A legtöbb szülőt nem érdekli a „miért”. Csak azt szeretnék, hogy egyenes legyen a gerinc. Én viszont szeretettel betolom a kiváltó okot is, mert ha csak a testet kezeljük, a történet ott marad. Ha viszont a szülők beszállnak a munkába, együtt levesszük a terhet a fejlődő gyerekről. Így a fizikai kezelés, az izomegyensúly és a tartás mellett a gyerek lelke is kap egy kis szabadságot, és szépen lassan vissza tud állni a saját, egyenes tengelyére.

Így látom én, amikor egy gyermeket gerincferdüléssel hoznak hozzám: test, történet, család, GNM, szeretettel összerendezve. A gyógyulás mindig közös munka.